Dénes László, az ötödik születésnapját ünneplő Reggeli Újság főszerkesztője a vele készült beszélgetésben kifejtette, büszkék arra, hogy még léteznek. A pozícióit féltő konkurencia már akkor eltemetett lapjukat, amikor még meg sem született. Többé-kevésbé tartani tudták a színvonalat. Példányszámuk folyamatos, többnyire szerény emelkedést mutat, a lap egyszerre olvasmányos, értékorientált és hagyományőrző. Annak idején megrökönyödést keltett, hogy román üzletemberek – a Micula testvérek – alapítanak magyar lapot Nagyváradon. A városban akkor a régi pártlapból Bihari Naplóvá alakult és külföldi médiamágnásoknak eladott, elbulvárosított lap jelent meg. Miculáék soha nem ártották bele magukat a munkájába, szögezte le Dénes László, csak akkor szóltak, amikor valakik (általában politikusok) panaszkodtak a lapra, de ekkor is csak azért szóltak, hogy Dénes László tudja, honnan fúj a szél. Főszerkesztőként nem a tulajdonosokkal tartja a kapcsolatot, hanem a kiadóvezetővel, aki tárgyilagosságot és szakmai pontosságot vár el. Médiaszabadság van, de még inkább szabadosság. Ma már minden szemét nyilvánosságot kaphat, ha nem az igényesebb lapokban, akkor az elektronikus médiában, főleg az interneten. /Rostás Szabolcs: Médiaszabadosság és világkuka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2009. március 24.
Évekkel ezelőtt a Civic Media Egyesület ezt kérte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól, hogy minden romániai sajtóorgánum vezetőjéről derítse ki, együttműködött-e 1989 előtt a politikai rendőrséggel. Most megérkezett a bizottság hivatalos igazolása: Dénes László /a Reggeli Újság főszerkesztője/ nem működött együtt a Szekuritátéval. /Igazolták, amit eddig is tudtunk. Főszerkesztőnk nem működött együtt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./
2009. március 24.
Budapesten megjelent a Trianon Kutatóintézet kiadványa, a Trianoni Szemle első száma. A negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztői: Raffay Ernő, Takaró Mihály, Zeke Gyula és Veszeli Lajos. Felelős szerkesztő Szidiropulosz Archimédesz, görög származású, gyermekként Magyarországra menekült tanár és kutató. Az egyik írás szerzője Takaró Mihály professzor, akinek Trianon és a szabadkőművesség című írásából közölt részletet a Reggeli Újság. Magyarországon 1920-ban betiltották a szabadkőművességet, nagyon sok szabadkőműves irat, jegyzőkönyv, tagnévsor került nyilvánosságra. Nyilvánosságra került az összes páholy tagnévsora, mintegy 13.000 személy részletes adataival, a páholy megnevezésével. A feloszlató rendelet felelőssé tette a szabadkőművességet a történelmi Magyarország összeomlásáért, valamint a békefeltételek igazságtalan voltáért. /Tizenháromezer szabadkőműves?! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./
2009. április 6.
Két könyvbemutatót is tartottak április 3-án Nagyváradon. A dunaszerdahelyi magyar írónő, Nagy Erika az Illyés Gyula Református Könyvesboltba vitte Zsákutca című kötetét, mely humoros írásokat, rövidprózai alkotásokat tartalmaz. A kiadványt Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője méltatta. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója megemlítette néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel. A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon mutatták be. /Nagy Orsolya: Új könyvek hétvégéje Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2009. április 10.
A Nagyvárad-szerte ismert és kedvelt írónő, orvos és világutazó, Jósa Piroska legfrissebb, útleírásokat tartalmazó kötetét mutatták be Nagyváradon. A mesés Kelettől a kincses Nyugatig – Kóborlások három kontinensen című, színes képekkel illusztrált kiadvány a hetvenöt éves írónő személyes hangvételű útleírásainak gyűjteménye. Dénes László főszerkesztő lapjában, a Reggeli Újságban évek óta folyamatosan közli a doktornő útleírásait. /Nagy Orsolya: Jósa Piroska útleírásait mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. augusztus 14.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata közleményben utasította vissza Pataki Istvánnak a Reggeli Újságban megjelent két írásában /Újabb körhinta, 2009. július 29.; A párbajkesztyű iránya, 2009. augusztus 7./ megjelent, Tőkés László elleni vádaskodásokat. Nemigen meggyőző Pataki István azon óhaja, hogy „Többre érdemes hasznos energiánkat fordítsuk nemes célokra. Nem egymás kaszabolására. ” Pataki István költő ugyanis „politikai körhintáztatóknak, verklizőknek” minősítette – többek között – Orbán Viktort és Tőkés Lászlót. Az EMNT visszautasítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt a cikkíró saját sáros „ragacsába” lerántsa, továbbá az Erdélyi Magyar Összefogásért pedig nem kevés kockázatot vállaló Tőkés Lászlót holmi elvtelenül „lepaktáló” uniókonform opportunistának állítsa be. Pataki István az EMNT elnökét azzal rágalmazta, hogy csak vele „párbajozik”, Lukács Csaba és Bayer Zsolt magyarhoni újságírókkal viszont Fidesz-közeli pártállásuk miatt nem húz ujjat. /Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata: Közlemény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./
2009. október 16.
Egy ideje a két Nagyváradon megjelenő magyar napilap /Bihari Napló, Reggeli Újság/ mellett egy magyar nyelvű hetilap, a Biharország is létezik Bihar megyében. A jórészt az RMDSZ-közeli hetilapként számon tartott Erdélyi Riport és a Nagyvárad.ro munkatársai által írt Biharországot a megyei önkormányzat által fenntartott Várad kulturális folyóiraton keresztül egyelőre teljes mértékben a Bihar Megyei Tanács tartja el. A lap megjelenését közpénzből finanszírozzák. A cél az volt, hogy legyen egy populáris, mégis szakmailag igényes, lehetőleg olcsó kiadvány, amely minden Bihar megyei magyarhoz eljuthat, mondta el Szűcs László főszerkesztő. A Biharország elsősorban a megyeszékhelyen kívüli városok, települések eseményeit tartalmazza, különösen szórványvidéken nagy az igény iránta. /Nagy Orsolya: A megyei közgyűlés tartja fenn a bihari hetilapot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2009. november 12.
Miközben hetek óta a parlamentáris demokrácia és az alkotmányos jogállam megcsúfolása folyik Romániában, az állandósuló kormányválságról már nem is beszélve, a politikai pártokat és exponenseiket az égvilágon semmi más nem érdekli, mint az újabb és újabb koncok, a pozíció- és előnyszerzés, a közvagyon elprédálása és lenyúlása, a klikk- és maffiarendszer kiépítése és konszolidálása, állapította meg Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. A teljében lévő elnökválasztási kampány is ennek az egy kis tünete. A felszínen nevek és forgatókönyvek szálldosnak, a mélyben pedig ott örvénylik az össztársadalmi züllés. Az újságírók – az audiovizuális és a nyomtatott sajtó többnyire dróton rángatott munkásai –feladata: cinkosaivá lenni a politikai oligarchiának a lényeg elfedésében, a valóság kozmetikázásában. Az intelligens olvasó-néző-hallgató tudja: közvetíteni, kommunikálni, átadni kell, amit kapnak és amihez hozzájutnak, amit mondanak (hazudnak) az újságíróknak. Az elnökválasztási hajcihő az emberek kilencven százalékát nem érdekli. De túléljük ezeket a perceket is, írta Dénes László /Dénes László: Fecseg a felszín, hallgat a mély. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 12./
2009. december 23.
December 22-én Románia-szerte megemlékeztek az 1989-es fordulatról. Legfőképpen a média tett ki magáért. Többen észrevették, hogy a Reggeli Újság nem szentelt teret eme „jeles évfordulónak”. Másmilyen lapot csinálnak, indokolták. Már-már történelmi távlatból szemlélve látják, hogy mi történt akkor. A nemzetközi konjunktúra mentén kirobbant temesvári forradalom addigra többé-kevésbé győzött, majd nem történt más, mint egy diverzióval levezényelt államcsíny, amely gyakorlatilag átmentette a régi rendet, megtisztította a nemzetközileg szalonképtelen elemektől. Az egykori kommunista párt és politikai rendőrsége korszerűsödött, színesedett, és immár egy demokratizálódó közéletben őrizte meg vezető szerepét úgy, hogy a néptömegek máig azt hiszik: immár nekik is beleszólásuk van a dolgok menetébe. Tagadhatatlan: az országon végigsöpört a szabadság szele, megnyíltak a határok, sokasodtak a lehetőségek, de a felzárkózás Európához még gyermekcipőben jár. /D. L. : Hét évtized. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./
